A gél lakkban lévő TPO heresorvadást okoz!

A zselékben / gél lakkokban használt TPO heresorvadást okoz!

Erős indítás a fenti cím, nem igaz?

Pedig hidd el nem azért lett ez az cím, hogy indokolatlan kattintásokat vagy meg nem érdemelt figyelmet csikarjunk ki belőled.

Azért lett ez a cím, mert ez így igaz: az UV fényre kötő műköröm zselékben és gél lakkokban használt TPO összetevő az konkrétan heresorvadást okoz. (Legalább is az SCCS szerint.)

Jogosan merülhet fel benned, hogy vajon hány műkörmös vagy vendég van, aki ebből a szempontból veszélyeztetve érezheti magát, de ennyire ne szaladjunk előre, hidd el, megéri végigolvasni.

Na és akkor tegyük gyors rendbe, hogy mi az a TPO és ki az az SCCS.

Biztos te is találkoztál már számtalan műköröm márka marketing kommunikációjában vagy termék leírásában bizonyos ”mentes” állításokkal, így pl: HEMA-mentes meg ilyen-olyan károsanyagmentes, többek közt TPO-mentes termék. (Jut eszembe, a HEMA-mentes marketing kamuról olvastad-e már a blogbejegyzésem, mert ha nem akkor ide kattintva pótolhatod!)

Viszont arra tippelek, hogy jó eséllyel a műkörmösök többsége nem tudja mi az a TPO, azt meg végképp nem tudja, hogy miért káros ez az összetevő, így arra gondoltam érdemes lehet ezt a témát is rendbe tenni, csakúgy, mint a HEMA esetén.  

Mi az a TPO?

Szóval a TPO az nem más, mint egy fotómegkötő anyag (angolul photoinitiator), mely összetevőnek a fő funkciója, hogy általa a műköröm zselé és gél lakk UV/LED fény alatt kikeményedik (polimerizáció). A TPO mellett vannak más fotómegkötő anyagok is, melyekről a HEMA-mentes termékekről szóló itt található videómban szót is ejtek, de most maradjunk a TPO-nál, hiszen ez a blogcikk csak róla szól.

A TPO (becsületes nevén 2,4,6-Trimethylbenzoyl-diphenyl phosphine oxide) összetevőt azért használják a műköröm alapanyag gyártók előszeretettel a zselékben és a gél lakkokban, mert – fogalmazzunk úgy, hogy – általa a zselé (gél lakk) UV/LED lámpa biztos lesz. Mit jelent ez? Néhány évvel ezelőtt amikor megjelentek a LED és UV/LED lámpák a piacon akkor az nem úgy történt, hogy a lámpa gyártók (Kínából) előbb egyeztettek a műköröm alapanyag gyártókkal, hogy mit fejlesszenek, hanem készült részükről egy „innováció”, egy új lámpa, mely energiatakarékosabb és hosszabb élettartamú. Ez ugyan szuper, csak azt nem igazán tesztelték előtte teljes körűen, hogy vajon a zselék, gél lakkok tényleg rendben megkötnek-e ezekben a lámpákban. Így aztán a termékfejlesztésnek alapanyag oldalról ezt le kellett követnie, annak érdekében, hogy a termékek már ne csak sima UV lámpában, hanem már LED vagy kombinált UV/LED lámpában is tökéletesen kikössenek. Ehhez pedig a legalkalmasabb összetevőnek a TPO bizonyult.

 

De mi a gond a TPO-val?

Akik a HEMA-mentes marketing bullshit leleplezéséről írt blogcikkemet már olvasták, azoknak ismerősen fog csengeni az SCCS kifejezés, mely az angol Scientific Committee on Consumer Safety rövidítése. Ez egy Uniós bizottság, ami magyarul talán így fordítható: Fogyasztók Biztonságával foglalkozó Tudományos Bizottság. Ez az Uniós bizottság véleményeket dolgoz ki a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek (pl. kozmetikai termékek és összetevőik, testápolási és háztartási termékek) és szolgáltatások (pl. tetoválás, szolárium) egészségügyi és biztonsági kockázatairól. Egyik – nagyjából 10 évvel ezelőtt készült - tanulmányukban pedig a TPO-ról azt találták állítani, hogy véleményük szerint ennek az összetevőnek a jelenléte kozmetikai termékekben a felhasználó esetén feltehetően károsítja a termékenységet.

Valljuk be, ez tényleg elég rosszul hangzik. De azért azt javaslom, még ne temessük a TPO-t, legalábbis ne azonnal és olvass tovább.

Mindenesetre az SCCS vélemény és javaslat nyomán az Európai Uniós Bizottság a 618/2012/EU rendeletében rögzítette, hogy a TPO összetevő veszélyességi besorolása a H361f, melynek jelentése: „Feltehetően károsítja a termékenységet.”

Ennek nyomán pedig a Bizottság elrendelte, hogy 2013. december 1. után tilos TPO-t használni bármilyen kozmetikai termékben.

 

Igen ám, csak volt itt egy kis bibi.

Nevezetesen az, hogy a „feltehetően károsítja a termékenységet” besorolás az nem nőkre, hanem csak a férfiakra vonatkozott a tanulmányban. És ezen általános figyelmeztetés és veszélyességi besorolás mögött ott volt az SCCS pontosabb megfogalmazása is, ami így hangzik szó szerint: heresorvadást okoz.

Nos, ez volt az a pillanat, amikor a műköröm alapanyag gyártó cégek egy petíció formájában az SCCS bizottsághoz fordultak mondván, értjük mi ezt a TPO dolgot, hogy heresorvadást okoz feltehetően, de tekintve, hogy:

  1. a műköröm kozmetikumokat jellemzően nem férfiak és nem férfiakon használják, valamint
  2. a köröm felületén keresztül egyébként is kérdéses a felszívódása bármilyen összetevőnek,
  3. ráadásul a végterméken belüli aránya a TPO-nak rendkívül alacsony,

arra kérnénk a tisztelt SCCS bizottságot, hogy kimondottan a műköröm építő termékek esetén vizsgálja felül ezt a véleményt és annak megfelelően tegyen egy kiegészítő javaslatot, ha úgy értékeli, hogy a kockázati szempontból ezen termékek mégis kivételt képezhetnek.

Az SCCS javára írható, hogy előre vette a kérvényünket és 2014. március 27-én publikált 31 oldalas tanulmányában arra jutott, hogy a műköröm építő termékek (kozmetikumok) valóban kivételt képezhetnek a TPO feltehetően termékenységet károsító, azaz heresorvadást okozó kockázata alól. Persze azért a teljes szabályozás alól nem vette ki a műköröm ipari termékeket, de azt mondta, hogy a végtermékben lévő aránya a TPO-nak nem haladhatja meg az 5%-ot. Ez csak azért vicces határérték, mert normál esetben nagyságrendileg 1% alatt van a TPO (vagy bármilyen egyéb fotómegkötő anyag) aránya a végterméken belül.

 

Összefoglalva tehát:

Eddig sok hűhó a nagy semmiért, de itt a történet még nem ér véget.

Mikor azt mondtam, hogy eddig, akkor ott egy tavaly őszi dátumra gondoltam, ugyanis 2023. október 19-én a Bizottság a korábban említett H361f besorolást átminősítette és már nem csak a férfiakra vonatkoztatta a besorolást, hanem mindkét nemre és általánosan azt a figyelmeztetést rendelte hozzá, hogy „Károsíthatja a termékenységet.”

Na, ez viszont így tényleg nem hangzik túl jól. Hozzáteszem, hogy az átminősítés alapjául szolgáló SCCS tanulmányt a mai napig nem találtam, hiába kutatom (pedig tudom hol kell keresni), éppen ezért erős a gyanú bennem, hogy ez az átminősítés egy sima egyszerűsítés és racionalizálás a törvényhozás részéről, melynek alapja nagyjából az, hogy ők a korábbi besorolásban csak azt látták, hogy a TPO az „Feltehetően károsítja a termékenységet”, a zárójeles részt, miszerint heresorvadást okozhat viszont nem vették már figyelembe az SCCS tanulmánya szerint, így egy tollvonással a nőkre is kiterjesztették a termékenységi kockázatot. Kiemelném, hogy ez utóbbi mondatom a saját, privát véleményem és feltételezésem (mely egyébként más műköröm ipari vegyészmérnök álláspontjával is egyezik), melynek semmilyen kézzel fogható, bizonyítékkal alátámasztható hivatalos megalapozottsága nincs! Mindenesetre nekem személy szerint ez a benyomásom, tekintve, hogy az átminősítés alapjául szolgáló SCCS tanulmányt a mai napig homály fedi, hogy merre található, ha egyáltalán létezik.

De a lényeg, hogy természetesen nem fogunk helyet és teret adni szubjektív feltételezéseknek és elfogadjuk a törvényhozás álláspontját, mely szerint tehát 2023. október 19. óta (vagyis ezen blogcikk megszületéséhez viszonyítva kerek 7 hónapja) a TPO károsíthatja a termékenységet, mely kockázat így már nem csupán a férfiakat érinti.

Ráadásul ez a fenti rendelet ismét rendelkezik a TPO teljes körű kivonásáról minden kozmetikumból, melyhez határidőként 2025. szeptember 1-ét rendeli.  Mégis van egy olyan érzésem a TPO eddigi történetére tekintve, hogy nem biztos, hogy a műköröm termékek nem lesznek ismét kivétel tárgyai. Majd meglátjuk. Mindenesetre addig fogadjuk el, hogy jelenleg ez az állás.

 

„Most akkor lényeges kérdés, hogy van-e a termékben TPO, vagy nem?”

Fogalmazódhat meg benned teljesen jogosan a fenti kérdés, végig olvasva ezt a sok háttérinformációt. Nos, engedd meg, hogy erre a kérdésre a TPO-ra vonatkozó eddigi jogszabályokra hivatkozva válaszoljak, mert attól tartok, hogy ez az egyetlen egzakt válasz, amit adhatok: 

  • 2013. december 1. – 2014. március 26. között nem volt lényeges, mert tiltották a használatát, így tehát minden termék TPO-mentes kellett legyen (elvileg)
  • 2014. március 27. – 2023. október 18. között lényeges volt, de csak azon férfiak voltak kitéve heresorvadás feltehető kockázatának, akik műkörmöt viseltek, bár igazából ők sem, mivel 5% alatt volt az összetevő aránya a végtermékben.
  • 2023. október 19. – 2025. augusztus 31. között lényeges kérdés, mivel kiterjesztették a kockázati besorolást a nőkre is (bár nyilván nekik nem okoz heresorvadást) viszont a TPO-t még továbbra is lehet használni kozmetikumokban
  • 2025. szeptember 1. után elvileg lényegtelen kérdés lesz ismét, mivel addigra tilos lesz használni a TPO-t, mint összetevő (kivéve ha ismét lesz erről egy külön állásfoglalása addig az SCCS-nek)

Nem egyszerű, igaz? Nekem mondod?!

Mindenesetre remélem ezzel blogbejegyzéssel legalább sikerült mélyebb betekintést engedni a témába és így már jobban átlátod a TPO összetevő lényegét és esetleges kockázatát.

 

Még egy fontos dolog!

Csak a tisztánlátás végett és a HEMA-mentes marketing kamuk mentén itt is szeretném kiemelni, hogy TPO-mentesség csak és kizárólag olyan termékeknél értelmezhető, amiket UV vagy LED lámpában kell kiköttetni. Tehát egy fixálóról vagy fertőtlenítőről vagy primerről…stb totál baromság azt állítani, hogy TPO-mentes, mert eleve semmi keresnivalója a termékben a TPO-nak. Soha nem is volt benne. Ettől függetlenül rengeteg példát találhatsz ilyen kommunikációra, amit most már tudni fogod, hogy miként értékelj.

Hozzáteszem, a legtöbb márka nem azért kommunikál TPO-mentes tulajdonságot olyan termékek esetén, amik nem UV/LED lámpában kötnek, mert meg akarják vezetni a vásárlókat és csak aljas marketing eszközöket akarnak bevetni arra, hogy kívánatosabbá tegyék a portékájukat. Meggyőződésem, hogy nem ez a helyzet. Sokkal inkább az, hogy nekik konkrétan fogalmuk sincs róla, hogy mi az a TPO és mit kell tudni róla.

Ha érdekel a téma, nézd meg a lenti videót, ahol szemléletesen elmondom mit is kell tudnod a TPO témában, már ami a műköröm alapanyagokat illeti.

Utóirat: talán emlékszel, hogy említettem, hogy az SCCS-hez benyújtott petícióban az érvelés része volt, hogy a természetes körmön használt és kiköttetett (polimerizált) műköröm építő zselé és gél lakk összetevői közül vajon mi és milyen mértékben képes felszívódni egyáltalán. Nos, erről is jövök hamarosan egy blogbejegyzéssel szóval javaslom, hogy iratkozz fel a hírlevelünkre itt, ha nem akarsz ezekről az igen fontos tartalmakról lemaradni!

 

Üdv,
Gyimesi Laci
Mystic Nails ügyvezetője